125 éves Magyarországon a sísport

Jeszenszky Géza rövid megemlékező írását az évforduló alkalmából közöljük.

1892. december 4.-én Bély Mihály és Demény Károly a Vérmezőn felcsatolta a Norvégiából hozatott 222 cm hosszú léceket és a Városmajor utcán fölkapaszkodott a Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy) akkor még beépítetlen oldalába, és ott, a fogaskerekű mellett, csúszkálni kezdett. A két úttörővel egyidőben vette használatba Kőszegen Chernel István, a neves ornitológus, norvégiai tanulmányútjáról hazahozott sporteszközét, amit a helybeliek „lábszánkó”-nak neveztek el. 1893 februárjában, a Vasárnapi Újságban megjelentette első ismertetését az új sportágról. „Mily felüdülés a turistáknak, természetbúvároknak, erdészeknek, vadászoknak, kik olyan helyekre is könnyen eljuthatnak a lábszánkókon, hová télen alig bírnának más módon elmenni. Katonai szempontból is világosan elképzelhető, micsoda szerepet játszhatna a lábszánkó téli hadjárat esetén. Hát még a magányos tanyák, vagy hegyek lakói, vagy mások is hózivatarok, közlekedési nehézségek, forgalmi akadályok, hófúvások alkalmával micsoda hasznát látnák a lábszánkó elterjedésének.”

 A következő, 1893–94. téli évadban Bélyék megalakították a “Budapesti (Budai) Tornaegylet” (BBTE) sí-csapatát, ez volt az első magyarországi síklub. A Naphegy és a Gellért-hegy Tabánra néző oldala volt a kedvelt gyakorlóterük, a Sas hegyen volt a „nagy norvég lejtő”; és ők kezdték el a sízést a Normafa környékén is. Az első budapesti síversenyt a Normafánál rendezte meg 1909. február 28.-án lesiklásban, műlesiklásban („műfutás”) és ugrásban. (Akkoriban mindenki futott, lesiklott és ugrott is – ugyanazzal a léccel.) Az első országos lesiklóversenyre 1910. február 20-án  a Csóványos és a Nyír-rét, az ott 1905-ben emelt, és a sízést megkedvelt Sváb-Herzog házaspár hegyi kastélya között került sor.

Tizennégy a sízéssel részben, vagy teljességében foglalkozó egyesület (Budapest, Kassa, Selmecbánya és Körmöcbánya mintegy négyszáz sízőjét képviselve) 1913. július 15-én megalakította a Magyar Sí Szövetséget (MSSz). Az országos szövetség megalakításával Magyarország elsőként követte az északi és az alpesi országok példáját. Az 1910-ben létrejött nemzetközi síszövetség az 1914. február 27-én Krisztiániában (a mai Oslóban) tartott V. Nemzetközi Síkongresszuson hazánkat is felvette tagjai sorába.

Minderről részletesen, sok képpel illusztrálva szólok a napokban megjelenő, Neidenbach Ákossal közösen írt könyvemben, „Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?”

Jeszenszky Géza

Klaszterünk 2014-ben felavatott emléktáblája Eplényben