Interjú Fehér Gyulával a síklaszter elnökével

A budapesti SkiOutlet síszaküzlet  tulajdonos ügyvezetője – évtizedeken át síedző, síiskola vezető, végzettség szerint építészmérnök –  négy évvel ezelőtt tette nyilvánossá felhívását, melyben összefogásra ösztökélte a hazai szabadidős sísportban érdekelt feleket. Elnöki mandátuma januárban lejár, újraindulását tervezi. Szeretné a feladatot továbbvinni a következő öt évben is.

Fehér Gyula a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke ( fotó: amdala.hu) 

Mikor és hogyan indult nálad a „síszerelem”?

Édesapám, aki mátrai gyerek volt, viszonylag sokat sízett a harmincas évek végén. Anno, Mátrafüredről egy nap alatt gyalogoltak fel Kékestetőre, majd napnyugta előtt elindult a mámorító lesiklás. Szüleim megismerkedésük után Kékestetőre jártak sízni a mátrafüredi villájukból.

Kép: szüleim Kékestetőn, 1959 tavaszán

Szinte alig tudtam járni, amikor – apám posztónadrágjába kapaszkodva – a síléce végére állhattam. Ez az élménykép mélyen megmaradt bennem, talán életem első olyan emléke, melyre visszaemlékszem.

Kép: 1961 februárja, Kékes északi pálya teteje

A téli szünetekben a mátrafüredi Pipis-hegy oldalán lévő síugrósánc aljában csúszkáltunk,  apámmal és Gábor öcsémmel együtt. Hosszú, kantnivas nélküli faléceinkkel leginkább csak egyenesen siklottunk, a pálya végén alig tudtunk megállni.

Később, amikor már felcseperedtünk, kb. 9-10 éves koromban, öcsémmel és édesapámmal együtt egy utazási iroda által szervezett sítáborba mentünk a Börzsönybe, a Magas-Taxi Turistaházba. A karácsonyi iskolaszüneti sítáborban egy centiméter hó sem volt, azonban a fanatikus síoktatónk, Dobozy Laci bácsi a Taxi-rét melletti erdős hegyoldalban, a fák között, faleveleken csúszva lelkesen tanította a delikvenseket egy egész héten át. Itt lettem végleg szerelmes a síelésbe.

A síoktatást egész fiatalon kezdted, állítólag  „papírok” nélkül?

Amikor 18 éves lettem, a viszonylagos jó sítudásomnak köszönhetően a Budapest Tourist utazási irodával síoktatóként utazhattam Bánkútra, Nagy Hideg-hegyre, majd az egykori jugoszláviai síterepekre. Ehhez a munkához akkoriban elegendő volt a biztos sítudás. Pár év múlva derült csak ki, hogy az akkori síoktatók döntő többségének semmiféle oktatói végzettsége nincs, magamat is beleértve. Akkoriban nem is volt oktatóképzés, csak edzőképzés. Gyorstalpalóval sikerült sí segéd-edző képzettséget szereznünk az akkori kollégáimmal együtt, majd pár évre rá a Testnevelési Főiskolán síedző oklevelet szereztem.

Miként lettél síedző és síiskola vezető?

A Külkereskedelmi Sport Clubban kezdtem el dolgozni mint síedző. Egy Nagy Hideg-hegyi sízés közben kaptam ajánlást ebbe a klubba. A nyolcvanas évek közepén alapítottam kollégáimmal egy  – még ma is működő – műemlékvédelemmel foglalkozó tervező irodát. Ez a két munkakör jól összepasszolt. Szabadfoglalkozásúként jutott időm a sísportra is. 1986-ban a Külker SC.  síszakosztályában egy síiskola létrehozása mellett döntöttek. Ennek az iskolának lettem a vezetője és maradtam is 13 éven át. A műanyag sípálya helyett akkoriban csak a Normafa lejtően való “száraz edzés”-ből állt az őszi felkészülés.

Miként lettél síszaküzlet tulajdonosa, kereskedő?

A Külkereskedelmi Sport Clubban szinte kizárólag külkereskedelemben dolgozó szülők voltak, joggal tették fel a kérdést: Gyula, hol és mit vásároljunk? Miért nem nyitsz egy síszaküzletet? Így aztán 1992-ben, (25 évvel ezelőtt) megalapítottuk cégünket, mely ma már a legrégebbi síszaküzletnek mondható a fővárosban. Kezdetben Tyrolia márkaboltként indultunk, majd hosszú évekig Benetton Sportsystem logó alatt dolgoztunk. 2006-ban profilt tisztítottunk és azóta SkiOutlet.hu tábla alatt várjuk a sísport szerelmeseit. Kizárólag új sífelszerelésekkel és síruházattal foglalkozunk, a kereskedelmi beszállítói partnereink bizományosi konstrukciójának köszönhetően a választékunk vitán felül a legnagyobb az egész országban – az alpesi sípiacon belül. Sikeres visszajelzés számunkra, amikor messzi vidéki városokból, kisebb településekből, nem ritkán  külföldről jönnek vásárlók, köszönhetően a rendkívül széles kínálatunknak. Budán, a Margit körút legjobb szakaszán helyezkedik el kétszintes üzletünk. A kereskedelmi tevékenység mellett igyekeztem a sísport közelében maradni. 2018-ban már 26. alkalommal szervezzük az Országos Amatőr Gyermek Síbajnokságot, a Honda Kupát, kifejezetten amatőr gyermekek számára.  2012-ben egy sajnálatos, magyar iskolás gyermek halálos síbalesete inspirált arra, hogy egy balesetvédelmi konferenciát szervezzek. Az elsődleges megtapasztalás az volt, hogy milyen nagy igény van a sísportban a közös gondolkodásra. Ez a konferencia teremtette meg első alkalommal a magyarországi sísportban érdekeltek széleskörű találkozóját.

Hogyan született meg a síklaszter ötlete?

Munkámból adódóan rengeteg külföldi síterepen jártam, de szerettem a hazai sípályákat is. 2013-ban a Normafa Park sípálya fejlesztési terveinek megismerése felvillanyozott. Valóban lesz újra komolyabb síélet a Normafán? A tervek megismerése ösztökélt egy második konferencia megszervezésére. A konferencia lebonyolítása után szembesültem azzal, hogy a hazai szabadidős sísportnak gyakorlatilag nincs semmiféle országos szintű lobbija. Minden piaci szereplő egyesével küzd a hatóságokkal, jogszabályokkal. Olykor egyes jogszabályokat területenként is másként értelmeznek. Számomra egyértelmű vált: össze kell fognunk, így sokkal erősebb lehet a fellépésünk. Már csak a lobbiszervezet jogi formáját kellett megtalálni. Ekkor jött képbe a klaszterszervezet, mint jogi forma, mely egy nagyon szabad üzleti szerveződés.

Milyen eredményeket tud felmutatni a 2014-ben megalakult síklaszter?

Anélkül, hogy végig vennék minden eredményt: végre sikerült a vasúti törvényből kiemelni a sífelvonókat. Az aktív turisztikai termékek sorába emeltettük a téli sportokat, a síturizmust az MTÜ jogelődjénél, a Magyar Turizmus Zrt.-nél. Ezek bizonyos státuszokkal járó eredmények. Idén 150-150 millió forint állami támogatást tudtunk kilobbizni az eplényi és mátraszentistváni ülőszékes felvonók megépítésre, ezáltal 1,8 milliárd forintos beruházás valósulhatott meg. Kormányhatározat született a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról. Ebben szerepel a dobogókői és a visegrádi sípálya fejlesztése, közel 1 milliárd, illetve 600 millió forint keretösszegben. Minden ajtón be tudunk jutni és kellően felkészülten, számokkal, adatokkal tudunk érvelni. Klaszterünk honlapja a www.sieljitthon.hu egyre informatívabb, ezzel is segítjük, hogy egyre többen a hazai sípályák felé forduljanak.

 

Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős h.államtitkár volt ez első döntéshozó, aki kiállt klaszterünk céljai mellett – 2014. decemberi sajtótájékoztatónk

Fotó: amdala.hu

Mi a síklaszter sikereinek a titka?

A közös gondolkodás, együttműködés, közös fellépés. Alapításkor 15 szervezettel indultunk, ma már 31 tagszervezetünk van. Mint elnök kellő támogatást kapok a tagságtól, de kiemelt szerepe van a két helyettesemnek is. Dr. Egri Katalin a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke, a klaszteren belül a síoktatás és a hazai műagyag pályás síiskolák érdekében tud sokat tenni. Kőrösi Péter a Mátraszentistváni Sípark tulajdonosa és ügyvezetője a havas sípályák témájában odateszi magát bármelyik magyarországi sípálya ügye mellé. A háromfős elnökségünk tökéletes harmóniában tud hatékonyan együtt dolgozni a tagsággal.

Milyen további tervek szerepelnek a síklaszter előtt?

2018. januárjában lesz elnökválasztás. Újraindulva elkészítettem a programtervezetet, melyben hangsúlyos szerepet kap a biztonság kérdése, a szakképzett síoktatás fontossága, a sípályák használatának kérdése és a sífelvonók használatával kapcsolatos kérdéskörök egyaránt. A hazai sípályák fejlesztésének második köre most indul meg igazából. Személyes meggyőződésem, hogy a Kékestetőre tervezett kabinos lift, hóágyúzott sípályával együtt egy rendkívül impozáns és gazdaságossági szempontból is ésszerű terv. Emellett egy négy évszakos kihasználtságot biztosító turisztikai attrakció, és egy károsanyag-kibocsátás mentes, csendes üzemmódú, környezetbarát közlekedési alternatíva is. Kékestető idővel megmenekülhet a további gépkocsi áradattól, úgy, hogy még több ember ismerheti meg hazánk legmagasabb pontját, az egész Mátra-vidéket. A déli sípálya – melyet viccből nyugodtan nevezhetnénk északinak is, hiszen egyébként teljesen nyugati fekvésű – általános meredekségének köszönhetően tökéletesen ideális síterep a családoknak, gyermekeknek és az iskolásoknak, idősebbeknek. A klaszteren belül, mint elnök minden olyan ügy mellé szívesen odaállok, melyet a tagság megszavaz és sísport fejlődését elősegíti.

 A klaszterben végzett tevékenység mennyiben befolyásolja a saját üzleted sikerét,  üzletmenetét?

Az elnöki funkcióm társadalmi tevékenység, mely olykor elég sok időt vesz igénybe és bizony sokszor az üzleti élettől „rabol el”. Tudom, hogy vannak olyan vásárlóink, akik ezt a társadalmi tevékenységet honorálva visszajáró vevőkké váltak. Meg kell találni az egyensúlyt a két munkám között, szerencsére mindkét tevékenység a síeléshez kötődik. Két egyetemista fiam is lelkes síző. Kislányom, aki most 11 éves, nemcsak csodásan sízik, hanem szép sikereket ért el, a vitorlássportban és falmászásban is országos magyar bajnok. Számomra a legfontosabb összetartó erő a család.

Normafa Síházban, 2016. novemberében lezajlott ülésünk.  Képen balról:

dr. Egri Katalin h.elnök, Dr. Csete Szabolcs klasztermenedzser, Kőrösi Péter h. elnök  és Fehér Gyula elnök

Az interjút jegyezte: Fehér Kristóf