Újév előtti gondolatok a hazai sípályák négyévszakos környezetbarát fejlesztéséről

Környezetvédelmi érvek is az ülő,- és kabinos liftfejlesztések mellett szólnak

 

 

Magyarországi körkép

 

Magyarország területén összesen 48 kisebb-nagyobb síterep van. Ezek közül 11 olyan sípálya/síterep működik melyek klaszterszervezetbe tömörülve igyekeznek a saját és a közös érdekeiket érvényesíteni. Jelenleg öt különböző helyszínen van komolyabb hóágyú kapacitás. A legtöbb hóágyúval Eplény rendelkezik (44 darab). Mátraszentistván 16, Sátoraljaújhely 11, Kékestető 8, Visegrád 4 darab hóágyút üzemeltet. Három hóágyú van még Nagy Hideg-hegyen és Dobogókőn is van egy darab.  10 különböző síterep összesen 18 darab hótaposó géppel (ratrak) rendelkezik.

A nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően, itthon is leginkább csak azoknak a sípályáknak, síterepeknek van esélye a piaci versenyben helytállniuk, ahol a hóágyúk kellő kapacitással tudnak üzemelni.

Magyar nyelvű blogoldal foglalkozik a világban található kötélpályákkal. Az oldal hazai adatokban is gazdag, érdekes cikkek, látványos fényképek, aktuális hírek találhatók benne. Magyarországon található ratrakokat  külön weboldal  tárgyalja. Érdemes beleolvasni mindkét oldalba. A hazai sípályák természeti adottságai gyengébbek, mint a környező országokban. Ennek ellenére biztos alapon állítható, hogy az elmúlt egy évtizedben megindult egy határozott fejlődés. A fejlődés alapját különböző nemzetközi turisztikai trendek, a változó utazási szokások, a sísport népszerűségének hazai növekedése adja. A mai kor embere egyre jobban szeretne többször, de sokszor rövidebb időre utazni, sportolni. A rövidülő, egy-két-három napos szabadidőprogramok egyre nagyobb teret nyernek, ez pedig azt hozta magával, hogy nem feltétlenül kívánnak messzebbre utazni.

A “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elvet ismerők, ezt vallók is a minél rövid utazást, a közelben lévő programokat részesítik előnyben, szemben a messze – akár félezer, ezer kilométerre – lévő utazási célpontokkal.

 

 

Az együttműködés alapja a közös gondolkodás – megalakulás előtti helyzetértékelés

 

 

Lobbierő szerepe

A hazai szabadidő sísport fejlődésében érdekelt felek 2014 májusában alapították meg a Chernel István Sí és Turisztikai Klasztert. A 14 alapítóval induló szervezet mára egy 31 fős szervezetté erősödött. Az együttműködés, a közös fellépés egyik kézzelfogható, komoly szakmai eredményeként, a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködésben a “síturizmus”-t (a téli sportokkal egy csoportban) az aktív turisztikai termékek sorába emelte a Magyar Turizmus Zrt. (mai nevén: Magyar Turisztikai Ügynökség).

A klaszterünk tagjai aktívan részt vehettek parlamenti törvényalkotásban is. Projektcsapatunk számára komoly szakmai kihívás volt azon feladat, melynek eredményeként a magyar Országgyűlés 2015 nyarán elfogadta a sífelvonók engedélyezésének és üzemeltetésének hazai szabályozására is vonatkozó új törvényt.

A közös célok elérése érdekében az egyik legjobban kirajzolódó eszköz az együttműködés, együttgondolkodás erejében rejlik. Pontosan ezért meggondolandó, hogy milyen más piaci, állami, önkormányzati szereplőkkel lehetne tovább bővíteni a klaszter taglétszámát, milyen újabb együttműködő partnerekkel érdemes kapcsolatokat kiépíteni. A lobbitevékenységről általánosságban .

 

 

Klaszterünk alakulóülése 2014. májusában – Sportok Háza

 

 

A sípályák fejlesztésének egyetlen esélye a négyévszakos turisztikai attrakciók bővítése

Hazai sípályáinkon zömében húzóliftek működnek. Ülőlift összesen csak négy helyen van, ebből jelenleg csak két liftet tudnak a sízők is használni. A húzóliftek viszont kizárólag csak a sízőket tudják kiszolgálni. Ezek nyomvonalára különösen oda kell figyelnie az üzemeltetőknek. Külön nyomot szükséges fenntartani ezen a vonalon, jellemzően egy ratraknyi nyomsávban. Ezek a típusú felvonók és a környezetükben lévő létesítmények szinte kizárólag csak akkor használhatók, amikor kellő mennyiségű hó van. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos időszakokban a húzós lifteknek kiemelkedő szerepük van. Ilyen például az erős szeles időszakok vagy a téli, havas csúcsforgalmi időszakok. Összefoglalásul megállapítható: a meglévő sípályák csak úgy tudnak talpon maradni, fejlődni ha a téli időszakon kívül is tudnak különböző szolgáltatást nyújtani (vendéglátás, szállás, attraktív turisztikai programok, stb.).

 

 

Összefogással a hazai sípályák négyévszakos fejlesztése megvalósítható

 

Hazai hegyeink vö. Balaton

Balaton vízfelülete csaknem 600 km2. Hazánkban a hegyek területe (400 méter tengerszint felett) a Balaton területének háromszorosát, több mint 1800 km2-t tesz ki. (Az 500 méter feletti terület nagysága kb. 1000 km2). Ezek a területek hazánk különböző területein, viszonylag széles szétszórtságban vannak. Nyugatról kelet felé: Alpokalja, Bakony, Mecsek, Budai-hegység, Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni -hegység. Ezek a hegyvidékek, mint egyfajta turisztikai egységek leginkább egymástól függetlenül képviseltetik magukat. Közöttük még nem jött létre se közös lobbimunka, se közös marketing. Az egyik metszéspont lehetne a „négyévszakos sípálya”, hiszen síélet mindegyik hegységben létezik. A négyévszakos turisztikai attrakció alapját adhatják a már meglévő sípályák és azok környéke. A balatoni vízfelület körül a Balaton turisztikai régió területe kb. hatszorosa a Balaton felületének. Hazai hegyeink vonzáskörzetében óriási turisztikai potenciál rejtőzik. A szállodák, éttermek és különböző szolgáltatások értelemszerűen nem a Balaton vízfelületén vannak, hanem annak vonzáskörzetében. Ehhez hasonlóan nem feltétlenül szükséges minden beruházást a hegyekbe felvinni. Magasabb hegyeink környékén is megkerülhetetlenül szükséges az igényesebb szálláshelyek és turisztikai attrakciók kiépítése, kapacitásbővítése.

Környezetvédelmi érvek az ülő,- és kabinos liftek mellett

A köteles függőlift (ülőliftek, kabinos liftek) kifejezetten egy környezetkímélő közlekedési eszközök, hiszen úgy tudnak a természetet kedvelők a hegyekbe feljutni, hogy nem terhelik gépkocsiforgalommal a hegytetőt. Környezetvédelmi szempontból jelentős szereppel bír a károsanyag kibocsájtásmentes, csendes üzemmódú közlekedés biztosítása.

Magasabb hegyeink tetejére, a turisztikailag legcsábítóbb pontjaira jelenleg kizárólag károsanyag kibocsájtású közlekedési eszközökkel lehet feljutni (vagy gyalogosan). Amennyiben ezekre a pontokra a feljutás megvalósítható lenne elektromos meghajtású liftekkel, akkor joggal lehetne korlátozni a gépkocsiforgalmat, ezzel hegyeink természeti értékét is növelhetnénk. A gépkocsikat az alsó régiókban lehetne hagyni. „Tények és tervek az új libegő átadása alkalmából” című májusi cikkemben már összefoglaltam a hazánkban eddig megépült libegők történetét.

 

 

Autó a völgyben, család a hegyekben – Eplény

 

Hópótló berendezések

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján bizonyított: stabil üzemmenet csak hóágyú berendezések kiépítésével biztosítható. A hóágyúk üzemeltetésével kapcsolatban felmerülnek bizonyos környezetvédelmi kérdések, aggodalmak. Ezekre az aggodalmakra nemzetközi tanulmányok sora ad megnyugtató választ. A technika fejlődésével a gépek egyre csöndesebbé váltak. Hangerejük ma már megegyezik egy-egy erősebb záporeső hangerejével. A hókészítés általában helyi vizekből, patakokból történik, olvadáskor a víz visszakerül a természetbe. Kevesebb elektromos energiát igényel, mint a műjégpálya, újabban (egyes külföldi példák szerint) pedig a környéken felállított szélerőművek termelik a szükséges áramot. Hógyártásról, de leginkább hópótlásról van szó, ami a hiányzó természetes havat pótolja – amikor arra szükség van. A mesterséges hó olyan alapot képez, ami a műjégpályához hasonlóan hűtő hatású és így megőrzi a ráhulló természetes havat. A hópermetezőket csak akkor kapcsolják be, ha hiányzik a hó, a pótlás befejeztével pedig kikapcsolják. A talaj növényzetének egyenesen szüksége van a hótakaróra a fagy és a szárazság ellen. A mértékkel végzett hópótlás nem okoz visszafordíthatatlan állapotváltozást sem a természetes flóra, sem a fauna életében.

A Kárpát-medencére télen különösen jellemző az inverziós légréteg kialakulása, mely igen kedvező a hidegebb völgyekben való hógyártásra (amikor a lenti rétegekben jóval hidegebb van, mint akár a több száz méterrel feljebbi rétegekben) .

 

 

A hóágyúzás esztétikai élmény is lehet – Mátraszentistván

 

Eplény és Mátraszentistván 2017. évi fejlesztése

A tervek szerint mindkét helyen ülőfelvonó épül. Mátraszentisvánban egy négyüléses lift, míg Eplényben egy kétüléses, a már meglévő négyüléses liften felül. A beruház összköltsége több, mit 800-800 millió forint, összességében tehát 1,6 milliárd forint az újabb befektetés. A magyar állam 150-150 millió forinttal támogatja a két projektet. A négyévszakos, szinte egész éves üzemeltetés lehetősége a beruházás megtérülésének időtartalmát jelentősen csökkenti.

Eplényben a kétüléses ülőlift mellett ( 7 sípálya mellett, meghosszabbított pályán) terveznek egyéb, egész évben használható infrastrukturális beruházásokat megvalósítani, szolgáltatásokat kiépíteni. Új mobil és emelőkaros hóágyúk (10-10 darab) és sok egyéb műszaki berendezés is létesül. A meglévő 7-es számú sípálya meghosszabbításra kerül a völgy felé. Természetesen a meglévő csákányos lift is meghosszabbításra kerül. Ennek megfelelően sok egyéb műszaki, technikai hátteret is bővíteni szükséges. Az új lift kerékpárok szállítására is alkalmas módon kerül megépítésre.

Mátraszentistvánban a gyorsítószalagos, négyüléses ülőliften kívül, turisták által látogatható turisztikai célú víztározók is kialakításra kerülnek. Gyermek downhillpálya, kerékpáros állomás, tubingpálya kiépítése is a tervek között szerepel. Mezítlábas és vizes ösvény is kiépítésre kerül. Természetesen elengedhetetlen az infrastruktúra egyéb fejlesztése is. Az új lift kerékpárok és babakocsik szállítására is alkalmas módon kerül megépítésre.

 

 

2017 utáni fejlesztésekről röviden

Klaszterünkben összesen 11 különböző síterep képviselteti magát. Névsorban: Bánkút, Dobogókő, Eplény, Kékestető, Lillafüred, Mátraszentistván, Nagy Hideg-hegy, Normafa, Pécs, Sátoraljaújhely, Visegrád.

Minden egyes síterep szeretne fejlesztést. A tulajdonosok, üzemeltetők szerint: ha lehet, akkor ülőlifteket mindenhova! Tervek szerint tehát Eplényben már két ülőlift lesz 2017 végén. Sátoraljaújhelyen ugyan elég régi a kétüléses lift, de szakemberek szerint még bírja magát egy ideig. Lillafüreden idén tavasszal került átadásra egy kétüléses lift. Egyenlőre csak turistákat szállít. Hosszadalmas engedélyezési eljárások sora és újabb technikai beruházások lennének szükségesek a síélet újraindításához. Sokaknak talán új: egy kabinos lift megépült tavaly Sátoraljaújhelyen. Sajnos azonban ez alatt nincs sípálya. Kizárólag olyan helyszínen érdemes fejleszteni, ahol a sípályák üzemeltetésével – ezáltal az egészéves használhatóság – megvalósítható a gazdaságos üzemmenetet. Normafánál tervezett négyüléses lift megvalósítását egyelőre elvetették. Több, kisebb kapacitású húzólift megvalósítása maradt csupán a tervekben. Ezek megvalósítása 2019 után várható. A Normafa környezetbarát megközelítését segíthette volna egy ülőlift megvalósítása.

A fenti sorokban felsorolt sípályákon kívül, 2017 után hat különböző síterep lehet esélyes állami támogatás megnyerésére (2018-ban ezek közül legfeljebb kettő): Bánkút, Dobogókő, Kékestető, Nagy Hideg-hegy, Pécs/Misinatető, Visegrád. Ezek közül jelenleg Kékesen és Visegrádon van kiépített hóágyúrendszer. Sok nyomós érv szól Kékestető mielőbbi fejlesztése mellett. Az üzemeltetők kabinos lift megvalósításában gondolkodnak. A kabinoslift nagy előnye, hogy esős, rosszabb időben is kényelmes utazást biztosít. Sebességük, így kapacitásuk is jóval nagyobb. Ugyanakkor  az ülőliftekhez viszonyítva ezek megépítése, üzemeltetése jóval drágább.

2018 utáni fejlesztések, támogatások nagymértékben függnek az addig megvalósuló fejlesztések sikerességétől, az önrész előteremtésétől és nem utolsósorban a helyi megvalósíthatóságtól. 2020 körüli évekre öt-hat különböző helyszínen, négyévszakos kihasználtsággal bíró síterep megvalósulása reális célnak tűnik.

 

 

Az ország legmagasabb pontja végre kabinoslifttel is megközelíthető lenne – Kékestető

 

 

Földművelésügyi Minisztériummal létrejött együttműködési megállapodás

 

Közel kétéves tárgyalássorozat után sikerült tető aláhozni azt az együttműködési megállapodást, melynek szellemében újabb távlatok nyílhatnak meg. Nem csupán a sípályák és az Állami Erdőgazdaságok közötti együttműködéséről van szó, hanem a klaszterszervezetbe tömörült síiskolák – ahol sok ezer gyermek és szülő tanul – a téli időszakon kívüli időszakban is érdekes, eddig talán ismeretlen erdőterületekkel ismerkedhetnek meg. Az Állami Erdőgazdálkodó szervezetek több mint száz különböző erdei szálláshellyel rendelkeznek, széles spektrumot kínálva minőségben és térben is. Az együttműködési szerződés hamarosan nyilvánosságra kerül.

 

Műanyag sípályák és a hazai síiskolák szerepe

1980-as években csupán néhány műanyag sípálya volt hazánkban. Egy évtizede már kb. 10 pálya működött. Napjainkban már 26 különböző helyszínen, több mint 30 sípálya létezik. Ezek nagyobbik fele Budapesten kívül van. A legújabb trendek alapján elsősorban vidéken várható további dinamikus fejlődés. Nem kizárt, hogy egy évtized belül akár 50 műanyag sípálya lesz. Ez a nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli dinamika adja az egyik legerősebb alapját a síport hazai fejlődésének. A műanyag pályák mellett álló szülők – látva a csemeték gyors fejlődését és lelkesedését – is nagy létszámban kapnak kedvet a sízéshez. A sítudás megszerzése nem csupán egy önös cél. Egy kitűnő eszköz gyermekeink neveléséhez: önállóságra nevelés, természetszeretet kialakítása, sportos élet megismertetése, társaságba való beilleszkedésre nevelés, közösségi érzés kialakításnak lehetőségét is adja egyben. A szakképzett síoktatás balesetvédelmi és sportszakmai vonatkozásban is rendkívül fontos szempont kell legyen!

 

 

A jövő záloga mindig a gyermek – Babos Síklub

Közös gondolkodás és közös fellépés kiemelt szerepe

Klaszterszervezetek egyik kiemelt erénye a közös gondolkodás. Amennyiben a tagszervezetek nagyobbik fele valóban aktív, akkor meg van az esélye a különböző továbbhaladási alternatívák végiggondolásának és a kiválasztott út megvalósításának is. A sokirányú gondolkodás, a különböző szakemberek (jogászok, közgazdászok, döntéshozók, véleményformálók, síoktatók, pedagógusok) meghallgatják egymás véleményét, érveit. A közösen átgondolt és a közösen meghozott döntések után jóval nagyobb eséllyel megvalósíthatók a megtervezett programok, célok.

Megfontolandó a síturizmus fejlesztési irányait összehangolni a hegyi turizmusban meglévő különböző befektetői, ingatlanhasznosítási és turisztikai partnerekkel.

Elengedhetetlen a meglévő kapcsolatok kiszélesítése,  új kapcsolatok, együttműködések kialakítása. Ennek köszönhetően akár az eredeti terveinken felüli célokat is sikerül elérnünk!

 

Írta és az összeállítást készítette:

Fehér Gyula

Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke

Indul a Mondial Assistance Síútlevél nyereményjáték!