A legfrissebb adatokból szemelvényezünk a síturizmust elemző, legújabb Vanat-féle tanulmányból. Tovább növekedett a sízők száma Magyarországon. Az évek óta stagnáló/csökkenő „Alpesi” országokból is végre növekedést jelentettek.
Kép: Laurent Vanat 11 éve gyűjti a nemzetközi síturisztikai adatokat. Első kiadványában, 2009-ben csupán 7 országot vizsgált, 2018-ban már 71 ország adatait gyűjtötte egybe
Az optimista felütésű cím azért nem jelenti a teljes elégedettséget. A tanulmányban sok olyan adat van, mely nem mindenhol, nem mindenben pozitív.
Egyértelműen dinamikusan növekvő adatok érkeznek (már évek óta) Kelet-Közép-Európából és Kínából (részben az alacsony bázis számok miatt is). Az alpesi országok szinte mindegyikében a 2017/2018-as síszezon végre növekedést hozott. Ugyanakkor a stagnálás/csökkenés nem állt meg az USA-ban és Japánban. Pedig ez a két piac az egyik legjelentősebb, hiszen USA-ban síznek messze a legtöbben (25 millió). Japán pedig a negyedik legnagyobb létszámú piac (12 millió). Kelet-Európa piaci jelentőségét jól mutatja, hogy hetedik legjelentősebb összlétszámmal a lengyelek bírnak (5 millió). A lakosságon belüli sízők arányának versenyében Csehország 6. (22%) Szlovákia pedig a 10. helyen áll (18%) . A külföldről érkezők aránya Csehországban és Szlovákiában egyre magasabb, az arány már kiemelkedik a rangsorban (8. és 10. hely /32% és 28%). Magyarországi adatokat illetően 7,3%-os a növekedés a síelők létszámát illetően ( az eddigi 547 ezer síző helyett már 587 ezer fő jelenik meg), ezzel a növekedéssel már 6%-ot sikerült elérni a sízők arányának versenyében. Hazánkban több mint 10%-kal növekedett a belföldi síterepek látogatottsága.
A tanulmány figyelmeztet: a jövő az új generációk eddiginél sokkal innovatívabb megnyerésében rejlik.
A tanulmány 7 különböző táblázatban rögzített bizonyos sorrendiséget. Összegzésként néhány kiemelt adat: a legtöbb sífelvonóval rendelkezik Franciaország (3.300 darab), nem sokkal lemaradva következik Ausztria és USA.
Öt éves átlag alapján a legtöbb sílátogatás dobogósai: USA (55 millió látogatás), Franciaország és Ausztria. Ettől a számtól alig marad le Japán, amely a negyedik helyen helyezkedik el (32 millió).
A tanulmány végén lévő összegzésben a szerző felhívja a figyelmet a különböző kihívásokra és a lehetséges kiutakra.
A Baby-boom generáció lassan kifut és az új generációk bevonása igen nehéz. Az újabb generációk megszólításában nagy segítséget ad az internet, ugyanakkor ez egyben veszélyt is hordoz, mivel a fiatalok egyre nagyobb arányát fertőzi meg a virtuális világba való belemerülés. Ezért ezen a területen is újabb, jóval innovatívabb eszközöket kell megtalálni. A globális világ terjedésének egyik hátránya a személyes és személyre szabott kínálatok növekvő hiánya, pedig egyre bővül azoknak a köre akik ennek hiányát pontosan megfogalmazzák. (Szerkesztő megjegyzése: a szállodaiparban már mérhető a trendforduló. Újra fellép az igény a személyes kiszolgálásra – akár magasabb árat is megfizetve.) A gyorsuló, mobil világ egyik kihívása, hogy egyre nehezebb egy komplett hétre lekötni a sízőket, ezért a felvonók és hóágyúk eddig elsődleges szerepet kapó fejlesztésén felül szükséges az egyéb szolgáltatások intenzív bővítése. Ilyen területek a gasztronómiai, szállodai szolgáltatások innovatívabb fejlesztése, különös tekintettel a hegyvidékeken megjelenő „Non-Skiers” látogatók növekvő arányára. A szerző a síoktatás előtt álló kihívások témáját sem kerüli meg: egyre jobban megfogalmazódik:
az új generáció számára már más típusú oktatás szükséges, hogy a tanulás folyamata ne legyen „uncsi”.
A most megjelent angol nyelvű tanulmány 222 oldala igen érdekes, olvasmányos, képekben és ábrákban is gazdag olvasmány. A magyarországi adatok a 106. oldaltól megtalálhatók.
A Vanat-féle tanulmányokat 2015 óta követjük. A 2018-ban megjelent tanulmányról szóló cikkünk: