A HírTv és a Hegyvidék újság külön-külön riportban számolt be a Normafa Síiskola ezen tevékenységéről.
A cikkben szereplő képek szerzője: Klakler Kata
A HírTV híradása a lenti videóban
A Hegyvidék újság eredeti cikke itt elérhető (20. oldalon), Illetve a lenti sorokban is olvasható:
A Normafa Látogatóközpont területén található az ország egyik legjobb minőségű téli-nyári oktató sí- és snowboardpályája, melyet a Normafa Síiskola működtet. Nemcsak hagyományos órákat tartanak, hanem fogyatékossággal élőkkel is foglalkoznak. Erről kérdeztük a síiskolát vezető Krakler Vass Katát.
Szereti a kihívásokat? Azért kérdezem, mert Magyarországon a síoktatás nem tartozik a sztárszakmák közé.
A kihívásokat kifejezetten szeretem és keresem is folyamatosan a munkámban.
Hogy sztárszakma-e vagy sem a síoktatás, nem tudom. Az elmúlt bő tíz évben megszaporodott a hazai műanyagpályás síiskolák száma, közel 35 tanpálya üzemel. Emellett a havas terepek is igen gyors ütemben fejlődtek. Évről, évre több jól síző fiatal, korábbi versenyző vagy testnevelő tanár jelentkezik sí vagy snowboardoktató képzésre.
Kezdetben egészséges gyerekeket, felnőtteket oktatott. Már akkor is találkozott a pályán fogyatékossággal élőkkel?
Síoktatással immár húsz éve foglalkozom. Hat évig voltam telepített síoktató Ausztria több síterepén, 2009-ben pedig a Pasaréti Síiskolában kezdtem el dolgozni, síoktatóként. 2014-től a Vasas Sc alpesi szakágunk utánpótlás csapataival foglalkoztam öt évig, emellett 2015-től lettem a síiskola vezetője.
Ausztriában elvétve láttam vakok síelését, bobosokat egyáltalán nem. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is volt ilyen jellegű program, egyszerűen én nem találkoztam velük.
Hogyan lett szorosabb a kapcsolat, mikor és miért kezdett el velük foglalkozni?
Síoktató kollégáim közül többen pedagógiai végzettséggel rendelkeznek többször említették, hogy nehezen találnak a szülők sportolási lehetőséget akár sajátos nevelési igényű vagy kerekesszékes gyermekeik számára. Ez inspirált arra, hogy az ezirányú szakképesítéssel rendelkező oktatók közreműködésével meghirdessük első körben gyermekek számára a síelést.
A Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter tagja mindkét síiskolánk. 2021 őszén éppen a Normafa Látogatóközpontban volt az időszakos gyűlésünk. Meghívott vendégként érkezett a Paraktív Integrációs Alapítvány képviseletében Dani Gyöngyi többszörös paralimpikon vívó és síző, valamint Jancsó Péter, akinek tulajdonát képezi tíz, sízésre kialakított speciális bob. Gyöngyi és Péter személyisége, lelkesedésük és céljuk nagyon megfogott. Számomra nem volt kérdés, hogy meg kell keresnem őket és valamilyen módon együtt kell dolgoznom velük. Tudtam, hogy a Normafa Síiskola tanpályája kialakításának köszönhetően alkalmas lehet akár kerekesszékben élő gyermekek élménysíeltetésére.
Gyöngyi hamarosan kipróbálta és alkalmasnak ítélte a pályát, majd meghívtuk Fábián Attilát, az egyetlen olyan szakembert, aki parasível foglalkozik Magyarországon. Jancsó Péter rendelkezésünkre bocsátotta a bobokat, így Attila két alkalommal műanyagon, egyszer pedig Eplényben, már havon tartott igen tartalmas, jó hangulatú és hasznos képzést oktatóinknak.
A folytatás pedig már végre a gyerekekről szólt. A Mozgásjavító intézet szuper ügyes és aranyos lakói érkeztek Eplénybe, januárban és februárban négy alkalommal is csúsztunk velük, hatalmas élmény volt.
Ha jól tudom, amatőrökkel, szabadidős tevékenységként ön az egyetlen, aki fogyatékossággal élőket sízni tanít.
A LÁSS egyesület szervezésében látássérültekkel, szabadidősport jelleggel foglalkoznak síoktatók havon, külföldön. Velük nem dolgoztam, egyelőre. Talán lenne kedvük kipróbálni egyszer egy műanyagpályát is.
Kerekesszékben élő és halmozottan sérült gyerekekkel jelen pillanatban élménysí jelleggel csak mi – a Paraktív Alapítvány és a síiskola – foglalkozunk. A tél végeztével szerencsére mindannyiunk lelkesedése megmaradt. Áprilistól minden szerdán és csütörtökön érkeznek srácok a Pető Intézetből és a Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonból.
Lelkesek?
Igen! Ki így, ki úgy, mindenki a maga módján. Van gyerkőc, akin kifejezetten jól észrevehető, hogy örül és jól érzi magát, alapból jobban kommunikál. Sízés közben nagyokat sikít és fülig ér a szája, ki sem akar szállni a bobból, a foglalkozás végén pedig ölelgeti az oktatókat. Vannak olyanok, akik csendesebben, visszafogottabban adják jelét annak, hogy ezt élvezik. Befelé örülnek.
És vannak olyan gyerekek is, akiknek talán a tekintetükben, az arcvonásukon látszik, hogy valami más történik, mint ami a megszokott.
Mit tapasztal, számukra milyen előnyei vannak annak, hogy részt vesznek a programban?
Számukra az élvezeti tényező, az élmény, a jó levegő, a szép környezet. Az, hogy kimozdulnak a megszokott környezetből, hogy busszal utaznak, ismeretlen arcokat látlak, új hangokat hallanak. Ezek a legfontosabb pozitívumok. Illetve a finom rétes, ugyanis a fiatalok a „Találkozzunk újra a Normafán” programsorozatnak köszönhetően az Aktív Magyarország támogatásával vesznek részt a foglalkozásokon.
Lehet valamelyikükből akár paralimpikon? A mostani paralimpián Dumity Richárd személyében egy parasíző képviselte Magyarországot.
Első lépésként a szabadidősport és az élménysí programunkat szeretnénk felfuttatni. Célunk, hogy tavasztól az első hazai sípálya megnyitásáig a Normafa Síiskolába tudjanak jönni a gyerekek, aztán havas pályára visszük őket. Ehhez keresünk támogatókat.
A továbbiakban pedig az aktív sportolásra alkalmas, ép kezű gyerekeket, fiatalokat szeretnénk megtanítani az önálló sízésre. Ehhez már nemcsak a bobra van szükség, hanem speciális mankókra is.
Hogy kiből lesz paralimpikon síző? Úgy gondolom, mi a kezdő lépéseket megtettük. A folytatás garantált, az elszántságunk töretlen, a lehetőségeink adottak. Rajtunk nem fog múlni, hogy a legközelebbi paralimpián ne egy, hanem több alpesi parasíző álljon majd rajthoz!
