Ezúton tesszük közzé azt a felhívást, melyet a sokat visszajáró táboros gyermekek közösen fogalmaztak, írtak meg a nyilvánosságnak
Ennyi maradt a sípálya melletti síházból
Kedves Síelő,- és Sport Barátaink!
Bizonyára mindenkihez eljutott az a hír, ami mindannyiunkban ledöntött egy világot. Vasárnap, a kora esti órákban jutott el Sarudra a hír, hogy a síház lángokban áll. A tüzet sajnos nem sikerült megfékezni, a ház porig égett.
Élete 1994. szeptember 14-én kezdődött, és 2017. április 23-án ért véget. A ház Tamás bácsi irányításával, Stemler Feri, Demeter Béla, Torma Pista, Sveda Józsi, Varga János tanárbácsi, Bene Imre és még sok más ember segítségével épült, Sarudért.
Ezúton szeretném, szeretnénk megköszönni azt a rengeteg támogatást, adományt, amit kaptunk.
Külön köszönet az egykori Sarudi ÁMK összes pedagógusának, dolgozójának, Sarud és Mátraszentimre önkormányzatának, valamint a rengeteg önkéntesnek, akik gyermekeikért, barátaikért, ezért az egész ügyért időt és energiát nem kímélve segítették a síház fennmaradását. Mindannyiunkat rengeteg emlék kötött a házhoz. Nagyon kevesen tudják, hogy ezek a táborok mennyit jelentettek nekünk, Táborosoknak. Mérhetetlen öröm és boldogság lengte be, ha csak egy hétre is, a síházat. Rengeteget nevettünk, szórakoztunk, az erdőben és a sípályán egyaránt, de együtt voltunk a rossz, és szomorú időkben is, támogattuk egymást. Részesei voltunk ennek a csodának. Naivan azt hittük, ezt nem veheti el tőlünk senki. A sors másként gondolta.
Élete 1994. szeptember 14-én kezdődött, és 2017. április 23-án ért véget. A ház Tamás bácsi irányításával, Stemler Feri, Demeter Béla, Torma Pista, Sveda Józsi, Varga János tanárbácsi, Bene Imre és még sok más ember segítségével épült, Sarudért.
Ezúton szeretném, szeretnénk megköszönni azt a rengeteg támogatást, adományt, amit kaptunk.
Külön köszönet az egykori Sarudi ÁMK összes pedagógusának, dolgozójának, Sarud és Mátraszentimre önkormányzatának, valamint a rengeteg önkéntesnek, akik gyermekeikért, barátaikért, ezért az egész ügyért időt és energiát nem kímélve segítették a síház fennmaradását. Mindannyiunkat rengeteg emlék kötött a házhoz. Nagyon kevesen tudják, hogy ezek a táborok mennyit jelentettek nekünk, Táborosoknak. Mérhetetlen öröm és boldogság lengte be, ha csak egy hétre is, a síházat. Rengeteget nevettünk, szórakoztunk, az erdőben és a sípályán egyaránt, de együtt voltunk a rossz, és szomorú időkben is, támogattuk egymást. Részesei voltunk ennek a csodának. Naivan azt hittük, ezt nem veheti el tőlünk senki. A sors másként gondolta.
Lezárult egy korszak, s reméljük, elkezdődik egy új. Ezúton ígérem meg a Heinrich Család nevében, hogy a síház újra állni fog. Hogy mikor és miből, az még kérdés, de az biztos, hogy jobb lesz, mint volt. Ezért szeretnék mindenkit összefogásra és önzetlenségre buzdítani, hogy belefoghassunk ebbe az őrült tervbe értünk, Táborosokért.
Valamint szeretném megköszönni táboros társaim nevében azt a rengeteg jóindulatot, kedvességet, meg ezt az egészet, amit átélhettünk Tamás bácsi, a családja, valamint a kollégái segítségével.
Bármiféle ügyben a Heinrich család tud további tájékoztatást adni;
Heinrich Tamás: 06/70 360-8446
Az egyesület számlaszáma: 61900143-12100138
(Füzes Takarékszövetkezeti Hitelintézet Sarudi kirendeltsége)
a kedvezményezett neve: Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület
Ilyen volt
Ennyi maradt
Az egyébként sokszor hátrányos helyzetű gyermekek összes sífelszerelése és síruházata is bent égett. A síház megépítői eltökéltek a síház újjáépítésében!
A síház mellett közvetlenül fekvő sípálya – 2017. április 24.
Elkeserítő látvány – csak az összefogásban lehet bízni! Kétszer ad aki gyorsan segít!
A mai napon képes beszámolóval készültünk a Mátrából. Beszámolónkat holnap tesszük közzé.