Rettenetes Iván, sí- és vitorlásedző

A napokban egy harminc évvel ezelőtt forgatott videófilm került feltöltésre, a főszereplő Dolesch Iván edző.

“Rettenetes Iván”, sí- és vitorlásedző

A napokban egy harminc évvel ezelőtt forgatott riportfilm került feltöltésre, a főszereplő Dolesch Iván edző.

Dolesch Iván a Honvédban volt síedző, még az 50-es években. Később a Balaton déli partján lévő Balatonföldváron a Spartacusban volt vezetőedző.

A 25 perc hosszúságú riport egyik érdekes válasza a szabadságról:

“Az a szabadság, amikor az ember mindig többet tesz annál, mint amit elvárnak tőle, és akkor biztos, hogy senki nem parancsol neki.”

Riport 12:02-től 22:59-ig

Dolesch Iván részt vett a Pajtás motoroshajó utasainak mentésében is (22 fő halálos áldozat). Spartacus SC versenyzői voltak az olimpiai bronzérmes Detre vitorlázó testvérek, akik egyben 1957-től 1974-ig a MAFC síelői is voltak.

Érdekes megjegyezni, hogy a Balaton északi partján lévő Balatonfüreden a BKV Előre SC vezetőedzője, Kővári Károly volt, aki egyben sí- és vitorlásedzőként tevékenykedett.

Dolesch Ivánról 2011-ben megjelent cikk a Porthole.hu oldalon található.

*

A Magyar Vitorlás Szövetség honlapjáról

Dolesch Iván †

(1913. november 25. Budapest – 1996. augusztus 8. Budapest)

A vízzel való barátsága a kajakozással kezdődött. Versenyzett, majd mint edző dolgozott. Közben a síeléssel is megismerkedett, ezt sem hétköznapi szinten művelte. Fordulatot hozott az életében, hogy 1948-ban egy 50-es cirkálóval volt módja túrázni, majd 1949-ben egy 25-ös jolle tulajdonosává vált. Ezzel a hajóval később – Schalbert Gyula kormányzása mellett – versenyzett is.

Amikor a vitorlássporttal kapcsolatba került, nehéz idők jártak. A második világháború után a balatonföldvári vitorlássport elsősorban Haán István tevékenységének köszönhetően éledt újjá, amikor az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától versenysport célra megkapták a Királyi Magyar Yacht Club egykori telepét és klubházát. 1947-ben itt alakult meg a Honvéd Vitorlás Egylet, amely 1950-ben lett a Budapesti Honvéd Vitorlás Szakosztálya.

Dolesch a Goldberger gyárban dogozott, de – a kor szellemének megfelelően – kiemelték, és rábízták a Honvéd (később Művész SK., majd Budapesti Spartacus) sí szakosztályát. 1950 őszén kérte fel Szentkuty Tibor őrnagy, szakosztályvezető, hogy főállásban legyen a vitorlás szakosztály szakmai vezetője. Iván elvállalta a feladatot, és megteremtette egy modern versenyegyesület alapjait. Télen fizikai edzéseket vezetett és elméleti oktatásokat szervezett. Kalóz osztályba női és ifjúsági versenyzőket toborzott, akik 1951-ben már bajnokságokat nyertek és helyezéseket értek el. A telepen igazi versenyistálló hangulatot teremtett és versenyzők egymással rivalizálva értek el a jobbnál jobb eredményeket.

1952-ben a Magyar Vitorlás Szövetség helyett megalakult az Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség. 1955-ben lett az edzőbizottság vezetője.

1957 tavaszán a nevéből elhagyta a »Társadalmi« jelzőt és Magyar Vitorlás Szövetség néven működött tovább. Új elnökséget is választottak, a főtitkár Dolesch Iván lett, de tovább dolgozott klubjában Földváron is. Sikeres edző volt, évtizedeken át át foglalkozott a válogatott kerettel.

1982-ben elment a Spartacusból, több ajánlat közül az MTK-t választotta. Újult erővel kezdett munkához, mindennel foglalkozott. Volt a Soling-keret edzője, gyerektábor-vezető, minden, ami a vitorlázással összefügg. Amikor úgy érezte, hogy kudarcot vallott, megfogadta, hogy többet nem megy a Balatonra. Dolesch – lévén kemény ember – ezt be is tartotta.

Több kitüntetést – életmentésért Munka Érdemrendet (akkor még nem volt Életmentő Érdemérem), a Sport Érdemérem Arany- és kétszer az Ezüst-fokozatát és mesteredzői címet – kapott. 1993-ban, születésének 80. évfordulóján Pro Regió Velence díjat vehette át.

Részt vett a Pajtás gőzös borulását követő mentésben. Évtizedeken át vigyázta a Földvár körüli vizeket, ha kellett segítette a bajbajutottakat.