A Mátrában ezen időszak első felében a versenysport további erősödése, a második felében viszont a szabadidős sísport dinamikus térnyerése volt meghatározó. Az 1970-es évek végétől egyre komolyabb síközponttá fejlődött Mátraszentistván. A szabadidős sísport az 1980-as évek közepén hatalmasat fejlődött. A síelés idehaza is egyre népszerűbbé vált, így telente szinte az egész Mátrát megszállták a síelők.
Az összeállítást készítette: Fehér Gyula a Síklaszter elnöke
*-al jelölt linkek alatt is videók!
Mátrai síliftek kiépülése, a szabadidős sísport diadala
Ebben a harminc esztendőben épültek meg a sífelvonók, a Mátra különböző helyszínein*(1) . Tudomásunk szerint a hetvenes évek végétől összesen 13 darab sílift üzemelt a Mátrában. Az 1970-es évek végétől mátrai síközponttá fejlődött Mátraszentistván is.*(2)
1950-es évek vége
A korabeli híradások szerint hazánkban az első sílift még 1956 telén, Nagy Hideg-hegyen (Börzsöny) épült meg. Híradás az első hazai síliftről 7:59-től!
A Mátrában ugyan csak néhány évvel később, viszont egymásután, sorra épültek a síliftek.
Az alábbi híradásban, 5:02-től látható az első mátrai „vontató” sílift – Kékestető (1957 februári képek).
Sajnálatos módon 1957-tól egészen 1987-ig nem igazán lehet találni az interneten a Mátrában forgatott, síelésről szóló filmeket. Sőt, a híradók közül is csak kb. 60 darab található a neten, *(3)
Érdekességként és hiánypótlásként egy 1966-ban készült, igazán amatőr módon gyártott, vidám kisfilmet teszek fel. (Bár a sífilm a Börzsönyben, Nagy Hideg-hegyen készült.) Egyúttal köszönettel várom a hiányzó időszak filmes anyagait a Mátra síéletéről, a feher@skioutlet.hu címre!
1981
Az alábbi képre kattintva megtekinthető az 1981-ben forgatott kisfilm, mely a híres-neves síelő Apjok lányokat mutatja be.*
A film első felében jól felismerhetők a Mátra különböző síterepeinek helyszínei.
Kép: Apjok Ildikó édesapjával. Ildikó 1969-ben a Kékesi Sasban kezdett síelni. 1976-tól 1987-ig szerepelt a válogatottban, 1977-ben, 1979-ben és 1987-ben az év síelőjének választották. 1986-ban a Testnevelési Főiskolán testnevelői tanári oklevelet szerzett.
1982
A Mátrát övező településeken is sokan kaptak kedvet a sízéshez. Egy Super 8-as amatőr film Mátraverebélyből.
1983
1983-ban, részben Kékestetőn forgatták* a” Sí-Suli” című öt részből álló kisfilm sorozatot. Az OSC síiskola közreműködésével és Szabó Zoltán síoktató vezetésével készült a tv-sorozat, melynek célja a sísport hazai népszerűsítése volt. A film bemutatását következő telek hóban gazdag időszakot hoztak – a Mátrában is.
1986
Vigyázat, egy kis rejtett meglepetés: óriási hó a felvételeken! A lenti képre kattintva*, a fénykép helyszínén forgatott, de egy 32 évvel későbbi videó látható Piszkéstetőn és Mátraszenistvánban (2018 február) . Még hogy manapság nincsenek telek?
Kép: Mátraszentistváni kampós liftre csatlakozás – 1986. Helyén ma már négyüléses sífelvonó működik.
1987
1987. január 12-étől három napig egyfolytában havazott, csaknem az egész országban. Országos helyzetkép, két híradásban. Az első riportban elhangzik: “A magasabb hegyekben 77 cm vastag, az ország nagy részén 20-40 cm-es a hótakaró.” *(4)
1988
1988-ban a síszövetség főtitkára egy televíziós riportban a * szabadidős sísport sikereiről és a versenysport hanyatlásáról nyilatkozik.
A Mátra egyébként nagy kohéziós erőt adott más hazai sípálya fejlesztésekhez is:
„1959-ben Boda doktor, a helyi kórház főorvosa a Galyatetőn rendezett országos síversenyen összetalálkozott és megismerkedett Homonnay Nándorral, a boldogkőváraljai iskola testnevelő tanárával. A doktor úr versenybíróként, a tanár úr versenyzőként vett részt a galyatetői rendezvényen. Később mindketten Sátoraljaújhely város díszpolgárai lettek.”
A Mátra síugró életének fénykora
Mátraházán, az 1930-as évek elejétől folyamatosan egyre nagyobbá épülő, földből épült sísáncot végül 1968-ban egy fémszerkezetű sánc váltotta fel (több helyen tévesen 1960-as év szerepel). 90 méteres sánc hivatalos sáncrekordja 86,5 méter, amit Gellér László ért el 1972-ben.
Gellér Lászlóról, a legsikeresebb síugrónkról szóló filmben a 90 méteres sísánc tetejéről készült kép 0:37-től látható.
Az „elfeledett sísánc”-ról egy remek cikket olvashatunk, sok képpel és videóval. A visszaemlékezők általában a nagy havazásokra emlékeznek, pedig egy korabeli idézet szerint a Mátrában „rendszeres volt a hóhiány”.*(5)
A sorozat következő része az 1990 – 2018 közötti éveket dolgozza majd fel.
Lábjegyzet:
*(1) Települések betűrend szerint rendezett sífelvonói: Bagolyirtás, (Erőmű Beruházási Vállalat) Galyatető (BKV Előre, Dózsa liftek, Külker), Kékestető (Honvéd-északi és déli pálya), Mátraháza (valószínűleg a Honvéd Üdülőé lehetett, térképen is jelölve a 24-es út mellett, 17 km kő) Mátraszentistván, (Gagarin Hőerőmű két húzólift, majd egy modern, tárcsás felvonó is épült + egy darab köteles hobbi húzólift) Mátraszentimre, (itt egymás mellett két kampós lift is működött), Mátraszentlászló, (itt egymás mellett két kampós lift is működött),
*(2) A Gagarin Hőerőmű Vállalat kezdte el a mátraszentistváni sípálya (Rubanya-hegy) infrastruktúrájának kiépítését 1975-ben. A falu határában, az egykori felhagyott mezőgazdasági területen jelentős bozótirtással és dózeres földmunkával készült el az 1-es és a 2-es pálya két kampós sífelvonóval, villanyfényes megvilágítással. A 80-as évek derekán felépült az ország akkor legmodernebb tárcsás felvonója. A hőerőműves sípálya közvetlen szomszédságában Kőrösi Imre gépészmérnök – aki a későbbi Sípark megálmodója és megvalósítója volt – már 1987-ben sajátkezűleg épített egy 300 méter hosszú köteles hobbi liftet, amely a nagyapjától megörökölt ház udvaráról a hegy derekáig szállította fel a családtagjait és a barátait. A család folyamatosan tisztogatta és síelés céljára használta a későbbi 3-as pálya nyomvonalát. Ugyancsak vállalati alapon épültek sífelvonók Mátraszentlászló felett a Piszkéslegelő aljában, amelyekkel a Kút-hegy oldalára lehet feljutni.
*(3) Magyar Nemzeti Filmarchívum: „2018 augusztusától a következő év júliusáig száz éves filmhíradókat lehet majd nézegetni ezen az oldalon, folyamatosan frissülő bontásban.”
*(4) Érdekességként álljon itt: Kékestetőn az Országos Meteorológia Intézet hivatalos adatai alapján a természetes hóvastagságok (hóágyúzás nélküli) maximális értéke az elmúlt 15 évben, kiemelve a nagyobb havakat: 2018. február 28. – 102 cm, 2013. március 30. – 106 cm, 2012. február 18. – 56 cm, 2006. március 14. – 92 cm, 2005. február 24. – 94 cm, 2003. február 9. – 90 cm. Miért mondják egyesek, hogy manapság nincsenek nagy havak a Mátrában? Régen is voltak hószegény idők és nyilván lesznek is, de mostanában sok hó esett + ott vannak a hópótló berendezések is.
*(5) „1959. január 11-én nemzetközi síugró versenyt rendeztek Mátraházán. A rossz hóviszonyok miatt a versenyzők, az éppen ott táborozó vízilabda-válogatott segítségével hordták a havat a sáncra. A Mátrában rendszeres volt a hóhiány.” – áll Kovacsics András visszaemlékezésében. De 1974-ben és 1975-ben is annyira nem volt hó, hogy egész szezonban nem tudtak síugróbajnokságot rendezni. Magyar síugró bajnokok listája itt.
Az összeállítást készítette: Fehér Gyula
Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre – 1. rész:
Videófilmek: Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre 1927-1957 között (1. rész)