Klaszterünk elnökének, Fehér Gyulának gondolatai a következő síszezonra vonatkozóan, a Covid-19 világjárvány eddigi lefolyásának ismeretében.

„Reméld a legjobbat, készülj a legrosszabbra!” 

Fotó: Ilovszky Rita / Skioutlet.hu

A síturizmus jövőjét érintő kérdésben, a koronavírus-járvány kapcsán a „Reméld a legjobbat, készülj a legrosszabbra!”  közmondás és Brian Chesky, az Airbnb első számú vezetőjének aktuális idézete: „Az utazás, ahogy eddig ismertük, már soha nem tér vissza” ugrik be a leginkább.

Az egész világ síturizmusának következő szezonjáról, a kiszámíthatatlannak tűnő világjárvány alakulása miatt nem merek komolyabb jóslatokba bonyolódni, azonban Közép-Európa síturizmusának a következő síszezon jövőképével foglalkozni megkerülhetetlen kihívás.

A legnagyobb kérdés: mikor lesz a második hullám, illetve mely országokat, milyen mértékben fogja érinteni. Merkely professzor szerint novemberre itt lehet a következő járvány. Kisebb gócpontok berobbanása napjainkban rendszeresek. Sőt, most éppen ott tartunk, hogy megdőlt a napi fertőzési világrekord – igaz, az Európán kívüli adatok miatt. Őszre jósolják a nagyobb berobbanásokat. Újabb hullám akár egybe eshet a tél második felében meginduló, szokásos, szezonális influenzával is.

Három fő témakörre bontva az alapkérdést:

• Közép-Európa síturizmusa
  

• Magyarország síturizmusa
  

• Magyarországi műanyagpályás síiskolák
  

Közép-Európa síturizmusa

A sízők továbbra is sízni szeretnének, ahogy ezt már a 2008-ban megkezdődő gazdasági válság is bebizonyította. Ugyanakkor jobb előre felkészülni a várható bevételek csökkenésére, mely elsősorban a legnagyobb síközpontokat fogja érzékenyen érinteni. Nem kizárt a csődök sora a síturizmus világán belül sem, a cégek méretétől függetlenül. Az államvezetés, tartományok vezetői sokat tehetnek ezek elkerülése érdekében és valószínűleg ebben partnerek lesznek. A gazdagabb országokban van erre bőven fedezet, közös érdek, hogy a síturizmus ne zuhanjon túl nagyot.

Több pontban lényeges változások várhatók. Az elmúlt években egyébként is változtak az utazási igények, hiszen

inkább többször, de jellemzően rövidebb időre mentek sízni, ez a trend tovább fog erősödni.

Egyre  jelentősebb mértékben jelentkezik az „ad hoc” utazás, különösen erős lesz az igény arra, hogy szinte az utolsó pillanatban dönthessenek, mikor, hova indulnak sítúrára.

Ez az igényváltozás különösen az utazási irodáknak okozhat fejfájást. Kénytelenek lesznek a lehető legrugalmasabb módon kezelni az ügyfeleket, azok várhatóan folyamatosan változó igényeit. Kisebb-nagyobb gócpontok bárhol berobbanhatnak, főleg ott, ahol nagyobb tömeg zárt térbe kényszerül.

A hagyományos tömegturizmus, buliturizmus egy jó ideig nem fog tudni lábra állni.

További jelentős változást hozhat az az igény, (főleg a 35 év feletti korosztálynál) hogy a  tömegturizmust jelentő, eddig népszerű helyek helyett, a kevésbé felkapottabb helyekre foglalnak szállást.

A koronavírus-járvány berobbanásakor sokat hallott síterepek és környéke is nehéz helyzetbe kerülnek. A kabinos felvonók használata valószínűleg bizonyos korlátozások alá kerülnek, így ezek a helyszínek ezért is sokat veszíthetnek vonzerejükből, a közeli, könnyen elérhető síterepek vonzóbbakká válhatnak.

Felértékelődhetnek a kisebb síterepek.

Laurent Vanat adatai alapján az Alpok lejtői adják a globális síturizmus 44 százalékát. Az elmúlt egy évtizedben azonban Közép- és Kelet-Európa havas terepei szépen lassan elhalásszák az alpesi országok síturistáinak egy részét. Legalábbis ez az elmúlt évtized egyik jól mérhető adata. Ez a trend a jövőben várhatóan tovább erősödik.

A síturisták nagyobbik felénél az árérzékenység növekedésére lehet számítani. Megnő az igény az olcsóbb helyszínekre, kedvezőbb árú csomagokra. Ugyanakkor lehetséges, hogy egyes síelők összességében mégis több napot töltenének a hegyekben.

Divatba jöhetnek az egynapos sízések.

A szabadidős sísportra az igény továbbra is erős marad. Sőt, nagy valószínűséggel az igény növekedni fog, a sokszor harapnivaló hegyi levegőn való sporttevékenységek egészségmegőrző szerepe egyre inkább felértékelődik.

Lehetnek-e nyertesei a megváltozott viszonyoknak?

A belföldi síturizmus növekedésében minden ország reménykedhet. A kisebb síterepek népszerűsége újra visszatérhet. Nagy valószínűséggel a magyarországi sízők is maradnak a lakhelyükhöz közelebbi síterepeken. Ebből a szempontból nyertes lehet Szlovákia, Szlovénia, esetleg Lengyelország is, de akár Ausztria kisebb síterepei és természetesen a magyarországi síterepek is!

A síelők számára a maszkhasználat az elmúlt években egyre nagyobb teret hódított, most ennek használta magától értetődővé válhat.

Magyarország síturizmusa

Kép: Mátraszentlászló, 2018 március 1.

Amennyiben egy kicsit is keményebb telünk lenne az átlagnál, akkor nagy eséllyel a hazai sípályák egy jobb szezont is zárhatnak. Sajnos az előző szezonban kizárólag a hóágyúval felszerelt síterepek üzemeltek.

A hazai síterepek egyik nagy előnye, hogy közel vannak, részben ezért olcsóbbak is. A külföldi sípályákhoz képest kisebb a balesetveszély kockázata, a biztosítási költségeket is megspórolhatók.

A hazai síterepeken még jellemzőbb lesz az „ad hoc” utazás.

Nagy valószínűséggel olyanok is megjelennek a hazai síterepeken, akik eddig még nem vették rá magukat egy-egy hazai sípálya megismerésére. Hazánkban is egyre növekszik a „non-skiers” utazók szállásfoglalása, fogyasztása. Ez az a réteg, akik vágynak a síterepek, a havas táj látványára, azonban anélkül, hogy ők maguk síelnének. A nemzetközi adatok szerint ennek a rétegnek az aránya folyamatosan növekszik a síterepeken. Jó azzal tisztában lenni azzal, hogy jelentős fogyasztást generálnak, jellemzően a vendéglők, büfék bevételeit megemelik, de más, aktív kikapcsolódásra is szívesen vevők. Érdekes trend külföldön: bizonyos síterepeken a kabinos felvonókban már többen utaznak a non-skiers turisták, mint maguk a síelők.

A síterepek üzemeltetőinek még inkább fel kell készülni az időnként lökésszerűen megnövekvő igényekre.

Érdemes az esti és hétköznapi időpontokra olyan árképzést alkalmazni, mely erősebb vonzerőt ad az eddigieknél, ezzel csökkenhet a kiugró terhelésű időszakok volumene.

Érdemes közvetlenül a sípálya melletti helyszíneken olyan programlehetőségeket biztosítani, melyek vonzóak egy kis pihenésre, ezáltal is csökkentve az időnként kialakuló nagyobb sorban állást a felvonóknál.

Egyre nagyobb igény lesz a nem zárt térben való tartózkodásra, sportolásra, ezért érdemes kiépíteni új, büfészerű pultokat, teraszokat, vagy akár megjelenhetnek a mesterséges hóbárpultok is. A síterepet üzemeltetők számára egyértelmű, hogy a síbérletek bevételei mellett, a vendéglátó helyeken megjelenő bevételek arányaiban és összegében is növekedtek, ez a trend erősödni fog.

A magyarországi sízők irányába az előretervezett, de mégis rugalmas marketingkommunikáció sokat lendíthet abba az irányba, hogy minél többen próbálják ki a hazai hegyvidékek síterepeit. Ezáltal minél többen éljék át a kisebb pályákon való sportmozgás örömét is, minél többen, minél több időt töltsenek a jó levegőn. 

Magyarországi műanyagpályás síiskolák

Nagy valószínűséggel a műanyag pályával rendelkező hazai síiskolák inkább nyerhetnek a járvány következtében megváltozott viszonyok miatt.

Alberto Tomba is műanyag pályán kezdte Bolognában. 2004-ben a Fogarasi Síiskolában tett látogatásakor  magyaráz a gyerekeknek

Ma már jól mérhető, hogy a beltéri szabadidős tevékenységek népszerűsége jelentős mértékben csökkent.Viszont

lényegesen növekedhet az igény a szabadtéren végzett sporttevékenységekre.

A szülők az iskolakezdés közeledtével választani kényszerülnek az iskolai sportfoglalkozások közül. Felmerülhet a kérdés, az akár már megkedvelt, de beltéri sportágról milyen szabadtéren végezhető sportágra váltsanak, milyen új sportágat kedveltessenek meg a gyerekeikkel. A szülői döntést segítendő, a gyermekek sísportba integrálása érdekében az eddigieknél korábban induló marketing munka szükséges.

A járvány negatív gazdasági hatásai garantáltak. Ezért a síiskolák üzemeltetőinek

érdemes olyan feltételeket biztosítaniuk az új jelentkezők számára, melyek nem jelentek egyből jelentős anyagi terhet.

Érdemes olcsóbb csomagok kialakítását is kidolgozni, mivel sokakat eltántoríthat a „belépő” költségek egyszerre jelentkező hatása. Ha az elején némi eszköztámogatást kapnak a kezdők, akkor megvan az esélye, hogy idővel többen belépnek a sízők hazai táborába. Ezen támogatások lehetnek például: sífelszerelés díjmentes biztosítása, az első időszakban, de nagy segítség a használt felszerelések börzéjének megszervezése is. Még az is lehet, hogy felnőttek között is növekedésnek indul a síelés elsajátításának igénye.

Nem biztos, hogy mindenki egyből a drága, külföldi sítáborokra vágyik. Meg kell adni a lehetőségét az első havas élmények megélésének a közeli, hazai sípályákon vagy kisebb domboldalakon. Nagy élvezet a gyerekeknek, ezért érdemes az első hónál azonnal pár órás sízést szervezni, kisebb sípályán vagy akár egy közeli domboldalon.

A klaszterük elnöke, Fehér Gyula a SkiOutlet.hu síszaküzlet 27 éve működő tulajdonos ügyvezetője.

László Márk: hogyan tovább a következő síszezonban?